A rekesz és a záridő kapcsolata I.

Az már kiderült, hogy a rekeszérték és a záridő megválasztásával egyrészt az érzékelőre jutó fény mennyiségét lehet meghatározni, másrészt mindkettő fontos kreatív eszköz (a mélységélesség és a mozgás kimerevítésének szabályozásában).

A nagyszerű dolog az, hogy a két érték együttműködik. Ha a záridőt egy szabvány értékkel módosítjuk, az pontosan egy rekesznyi fényt ad vagy vesz el. Így egy adott helyzetben Te dönthetsz, hogy a rekeszt szűkíted és ezzel együtt hosszabb záridőt választasz, vagy éppen ellenkezőleg, tágabb rekesz mellett rövidebb záridőt használsz.

Ha úgy egyszerűbb megértened, akkor ne fényhullámokat, hanem vizet képzelj el: van két lyukas vödröd, az egyiken a lyuk kétszer akkora, mint a másikon, de a nagyobb lyukon csak fele annyi ideig engeded csorogni a vizet, mint a kisebbiken - végül mindkét vödörből pontosan ugyanannyi víz fog kifolyni.

Egy példán keresztül illusztrálva: tegyük fel, hogy egy fát fényképezel. A fényképezőgép 1/125-öd másodperces záridő mellett F8-as rekeszt javasol. Ez a helyes expozíció, ha így készíted el a képet nem lesz se túl sötét, se túl világos. Ha szeretnéd, hogy az előtérben lévő bokrok és a háttérben látható hegy is éles legyen a képen, választhatsz 1/60-ad másodperces záridőt F11-es rekesszel, vagy akár 1/30-ados záridőt F16-os rekesszel. De lehet, hogy te éppen a fát akarod kiemelni és a hátteret, illetve az előteret „elmosni”, ezért dönthetsz 1/250-ed másodperces expozíció és F5,6-os rekesz mellett is. Minden kombináció ugyanazt a jó expozíciót fogja eredményezni! Persze mindegyik kép más jellegű lesz: más lesz a mélységélesség és az esetleges mozgások másképp mutatnak majd.